Ez a felület a Transparency International Magyarország Integrity Watch 3.0 projektje során készült.

Célja, hogy bemutassa a közpénzt elnyerő cégeket, közbeszerzési tevékenységüket, eredményüket, tulajdonosi hátterüket és politikai kapcsolataikat, valamint rávilágítson a rendelkezésre álló adatok alapján azonosítható korrupciós és integritási kockázatokra.

A platformon bemutatott információk olyan vállalatok adatait tartalmazzák, amelyek fő bevételi forrása közbeszerzési eljárásokból származik. A közbeszerzésekből nyert összeg azonban általában nem abban az évben realizálódik, amikor az eljárás eredményét kihirdetik. A legtöbb esetben a közbeszerzési eljárást még a megvalósítást megelőző években nyeri meg a vállalkozó. Így például egy autópályaszakasz megépítése akár évekig elhúzódhat, ahhoz képest, amikor a vállalkozó a megbízás megnyeréséről értesült. Ennélfogva eltér egymástól a közbeszerzés eredményének (az eredménytájékoztató közzétételének), vagyis a nyertes ajánlattevő kiválasztásának időpontja attól, amikor beszerzést, fejlesztést kifizetik a vállalkozásnak. Az érintett vállalatok körét ezért úgy definiáltuk, hogy a kiválasztáskor egy adott év nettó árbevételét hasonlítottuk össze az előző három évben elnyert közbeszerzések összesített értékével. A legfrissebb adatsorban azokat a vállalatokat választottuk ki, amelyeknél a 2019. január 1. és 2021. december 31. között elnyert közbeszerzések összege meghaladta a 2022-es nettó árbevétel 50 százalékát.

A vállalat méretére vonatkozóan is meghatároztunk egy minimumot: a 2022-ben 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatokat vizsgáltuk.

A felületen használt mutatók két menüpontban érhetőek el:

• Cégek és Közbeszerzések
• Végső tulajdonosok

Minden, az oldalon látható grafikon interaktív, és egymással kapcsolatban áll. A grafikonok elemei kattintással szűrőfeltételként használhatók. Például, ha a beszerzések tárgyát kiválasztjuk, a többi grafikon is az adott beszerzési tárgy szerinti listákat mutatja. A kiválasztott filterek törölhetőek a Szűrők visszaállítása gomb segítségével. Egyes mutatóknál az ábra feletti nyílra kattintva további almutatók, kategóriák választhatók.

A mutatók megértéséhez az Információ gomb nyújt segítséget. További módszertani magyarázat az alábbiakban olvasható. Mindkét menüpont tartalmaz úgynevezett red flageket, figyelmeztető jelzéseket (lásd bővebben Mire utalnak a red flagek?).

A közbeszerzés területe a világon mindenhol, így Magyarországon is, meglehetősen kitett a korrupciónak. Jelentősen növeli a korrupció kockázatát, hogy a magyarországi közbeszerzési piacon a verseny nagyon korlátozott. Bár a jogi szabályozás megfelelőnek tekinthető, a gyakorlat nem tükrözi a törvénybe foglalt alapelveket.

A közbeszerzési rendszerben intézményesült korrupció legfontosabb megnyilvánulási formája az, ha a szerződéseket rendszeresen egy vagy több, előre kiválasztott vállalatnak ítélik oda. Korrupció akkor keletkezik, amikor a versenyt gátolják a korrupciós haszonszerzés érdekében. Az Európai Bizottság több tekintetben is rendszerszintű szabálytalanságot és problémát azonosított a magyarországi közbeszerzési eljárásokban. Az egyajánlatos eljárások magas, 2022-ben közel 35%-os aránya mellett kiemelték a piac koncentrációját, bizonyos vállatok hangsúlyos részesédesét, valamint súlyos hiányosságokat tártak fel az összeférhetetlenségi ügyekben és a keretmegállapodások odaítélését illetően. A Bizottság úgy vélte: ezek a tényezők korlátozzák az átláthatóságot és a versenyt, ami károsan hat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra.

A felületen látható grafikonok és mutatók kialakításához az alábbi adatforrásokat használtuk.

1. Céginformációk

Nettó árbevételre, adózott eredményére, tulajdonosi háttérére vonatkozó adatok. Az adatok bárki számára azonos módon hozzáférhető, nyilvános cégjegyzéken alapuló forrásokból származnak a Dun&Bradstreet adatbázisából átvéve.

2. Közbeszerzési adatok

Az érintett cégek által ajánlattevőként, egyedül vagy konzorciumban elnyert közbeszerzési eljárások értéke, időpontja, tárgya, illetve a kapcsolódó ajánlatkérő szervezet megnevezése. Az adatok forrása a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett eredménytájékoztató hirdetmények, melyeket közvetett módon a Dun&Bradstreet adatbázisából vettünk át.

3. Közhatalmi kapcsolatok

A hatályos jogszabályok nagyon szűken határozzák meg azokat az eseteket, amikor egy politikai vezető vagy köztisztviselő érdekeltsége egy közbeszerzési eljárásban kiválasztott vállalatban összeférhetetlennek minősülhet. Az összeférhetetlenség lényegében csak a köztársasági elnökre, a kormány tagjaira (a miniszterelnökre és a miniszterekre) és egyes állami szervek vezetőire vonatkozik. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kitér arra is, hogy összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. Így különösen nehéz meghúzni a határt az etikailag kifogásolható és a törvénytelennek, összeférhetetlennek minősíthető esetek között, és minden eljárás külön elemzést igényel.

Az érdekellentétek vizsgálatához a TI Magyarország kiterjesztő értelmezést alkalmazott. A közbeszerzési törvényben felsorolt állami vezetőkön parlamenti képviselőket, kormánybiztosokat, államtitkárokat, helyettes államtitkárokat és kormányszóvivőket is bevontuk a vizsgálatba, melyhez az Országgyűlés és kormany.hu aktív és a korábbi, archív felületein elérhető információkat gyűjtöttünk össze. Szoros politikai érintettségük miatt a közszereplők közé soroltuk a közelmúltban létrehozott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjait és az ilyen alapítványok vagyonellenőreit, valamint az állami tulajdonú vállalatok vezetőit is. Az állami tulajdonú cégek vezetőire vonatkozó céginformációs adatok szintén a Dun&Bradstreet adatbázisából származnak. Ezen kívül a megyei jogú városok polgármestereinek és jegyzőinek adatait is használtuk, melyeket a Nemzeti Választási Iroda információi alapján gyűjtöttünk össze.

Emellett a K-Monitor sajtóadatbázisában való megjelenésekkel kimutatható egyezéseket is megvizsgáltuk annak érdekében, hogy a közpénzek felhasználásához köthető, sajtóban feltárt kapcsolódásokra is rámutassunk.

A Transparency International Magyarország Alapítvány minden ésszerű intézkedést megtett annak érdekében, hogy a valóságnak megfelelő adatokat közöljön, valamint biztosítsa a személyes adatok védelmét. Erről bővebben a honlapunkon is elérhető adatkezelési tájékoztatónkban olvashat. Kérjük, hogy amennyiben a közölt adatokban hibát talál, vagy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos problémát kíván jelezni, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@transparency.hu e-mail címen.

1. Cégadatokkal kapcsolatos korlátok

• Cégbejegyzési és közzétételi sajátosságokat figyelembe véve a részvénytársaságok feltárt tulajdonosi szerkezete bizonyos esetekben eltérhet a valóságtól.
• A tulajdonosi hányad arányának mértéke sok esetben egyáltalán nem vagy nem pontosan ismert, csak a becsült érték (például maximum érték vagy küszöbérték).
• Egyes végső tulajdonosok több cégen keresztül különböző arányban érdekeltek egy vállalkozásban. Ilyen esetben a magasabb értéket szerepeltetjük.
• A rendelkezésre álló vállalati adatok csak a magyar tulajdonosokra vonatkoznak. Ha a cég végső tulajdonosa külföldi cég, akkor nem ismerjük a végső tulajdonos kilétét, csak azt tudjuk, hogy külföldi szervezetről van szó, mivel a hazai jogszabályok nem teszik kötelezővé a külföldi vállalkozás végső tulajdonosainak közzétételét a nyilvános céginformációs adatbázisokban.
• Az adatok nem tartalmazzák az úgynevezett magántőkealapok kezelőszervének értékpapírjait birtokló tulajdonosokat és a bizalmi vagyonkezelők ügyfeleit sem, mivel azok tényleges tulajdonosait nem kötelező a hatályos jogszabályok alapján bejelenteni az alapításkor és a működés kapcsán.
• Adatvédelmi okok miatt névvel azokat a tulajdonosokat szerepeltetjük, akik (i) a vizsgált cégek többségében legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkeznek, és cégeik összesen legalább 5 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzést a vizsgált időszakban; (ii) akik közhatalmi pozíciót töltenek/töltöttek be; (iii) akik legalább 2 említéssel szerepelnek a sajtóadatbázisban. A többi tulajdonos adatvédelmi okokból kifolyólag név nélkül szerepel adatbázisunkban.

2. Közbeszerzési adatokkal kapcsolatos korlátok

• Ha egy vállalat konzorciumban nyer el egy közbeszerzési szerződést, a beszerzés pontos összegéből való részesedés mértéke nem ismert. Ilyen esetekben proxy értéket használtunk: az érintett cégeknél a beszerzések értékénél a konzorciumi tagok számával egyenlő arányban elosztott érték szerepel. A konzorciumban elnyert összegek esetében emiatt tört értékek is előfordulnak.
• A cégek alvállalkozóként is részt vehettek a közbeszerzésben, azonban az alvállalkozókról nem áll rendelkezésre teljes körű információ, ezért ezeket a bevételeket nem vettük figyelembe.

3. Közhatalmi kapcsolatok

• A politikai befolyás csak ritkán mutatható ki adatokkal, számos esetben a közhatalmi tituluson vagy állami cégekben vállalt szerepen túlmutató informális kapcsolatról van szó. Adatszinten nem kimutathatóak a baráti, szomszédsági vagy családi kapcsolatok, jelentőségüket azonban mi sem vitatjuk, és sajtóinformációk nyomán ezekkel külön elemzésekben foglalkozunk.

Az eszköz megalkotásakor kiterjesztő értelmezést vettünk alapul, és olyan közelítő mutatókat is alkalmaztunk, amelyeknek nem minden korrupciós ügyben van jelentőségük, vagy nem vezetnek elkerülhetetlenül korrupcióhoz. A jelzések egy-egy mutató kirívó értékére hívják fel a figyelmet, amely például összeférhetetlenség vagy korrupció gyanújára utalhat, de a jelzett esetek NEM tekinthetőek automatikusan korruptnak. Összességében, a jelzések potenciális veszélyforrásokat jelölnek, melyek magyarázatát az egyes mutatók leírásában fejtjük ki, de önmagukban nem jelentenek bizonyítékot bűncselekményre, korrupcióra vagy más visszaélésre. A figyelmeztetés azonban utal arra, hogy mit érdemes elkerülni a tisztességes verseny érdekében.

A cégekre 4, a végső tulajdonosokra 3 különböző jelzés adható az oldalon.

Cégekre vonatkozó jelzések

1. 100 százalék feletti közbeszerzési arány: A három éve alatt elnyert közbeszerzések értékének éves átlaga meghaladta a következő évi nettó árbevétel 100 százalékát
2. 20 százalék feletti nyereségráta: az adózott eredmény meghaladta a nettó árbevétel 20 százalékát
3. 5 milliárd forint feletti közbeszerzési összérték: Az elnyert közbeszerzések összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot
4. 1 milliárd forint feletti közbeszerzési átlagérték: Az elnyert közbeszerzések egy eljárásra jutó értéke meghaladja az 1 milliárd forintot

Tulajdonosokra vonatkozó jelzések

1. 5 milliárd forint feletti közbeszerzési összérték: A végsőnek számító tulajdonos (többségükben legalább 25 százalékban tulajdonolt) cégei együttesen több mint 5 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseken.
2. Közhatalmi pozíció: A végső tulajdonos betöltött legalább egy közhatalmi pozíciót a kormánytagoktól a megyei jogú városok jegyzőiig terjedő körben.
3. Min. 2 említés a sajtóadatbázisban: A végső tulajdonos neve legalább kétszer megjelent a K-Monitor közpénzfelhasználásról és átláthatóságról szóló sajtóadatbázisában.

CC BY-SA 4.0

A Transparency International berlini központja által koordinált és az Európai Unió által finanszírozott Integrity Watch 3.0 projekt célja, hogy az állampolgárok, a civil társadalom, a média és a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsásson egy sor online eszközt - "Integrity Watch platformot" - a politikai korrupció felderítésére és megelőzésére.

A projektről bővebb információ és a korábbi Integrity Watch projektek során létrehozott felületek listája a következő linken érhető el: https://bit.ly/3m69Lx7.

Az Integrity Watch 3.0-t az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja finanszírozza.

A weboldal tartalma kizárólag az oldal fenntartójának a nézeteit képviseli, és az ő felelőssége. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a benne foglalt információk felhasználásáért.

Platform fejlesztés és tervezés:
Chiara Girardelli

• EU
• Franciaország
• Görögország
• Olaszország
• Lettország
• Litvánia
• Hollandia
• Szlovénia
• Spanyolország
• Egyesült Királyság